Vannak, akik szerint Orbán riasztóbb, mint a Brexit, hiszen távozás helyett próbálja bedönteni a liberális Európa gondolatát, ebben pedig sötét szövetségese Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Állítólag felszerelést és elegendő lőszert sem kapnak.
Változnak az erőviszonyok Európában, írja az Economist, feljövőben a Kelet. Továbbra is téma Charles Michel, az Európai Tanács elnökének lemondása. A Financial Times szerint lángra lobbanhat az egész Közel-Kelet. A szlovák belpolitikát elemzi a Financial Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Niall Ferguson brit történész szerint világszerte veszélybe kerül a szabad társadalmak ügye, ha Trump visszatér. A Németország fölött kódorgó orosz drónokról ír a Daily Telegraph. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ugyan a problémát már vagy egy éve észlelték a német haderőnél, mindezidáig nem sokat tettek ellene.
A szombati támadás összesen 11 halálos áldozatot követelt.
Egy Putyin által aláírt új rendelet ugyanis felgyorsítja az orosz állampolgárság felvételét a külföldiek és a hontalanok számára.
A Süddeutsche Zeitung az idei EP-választás kérdéseit járja körül. Donald Trump lehetséges visszatérésének következményeit elemzi a Guardian és a Time. Ugyancsak az amerikai választással foglalkozik a Washington Post. Az Economist szerint Ukrajna jöhet ki jól az orosz-ukrán háborúból. A magyar kormány nem különösebben erőlteti, hogy – szemben az EU-s törekvésekkel – függetlenedjen az orosz gáztól, írja a Financial Times.
Idén Olaszország a soros elnöke az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Kanadát, Japánt és intézményként az Európai Uniót is magában foglaló G7 csoportnak.
Az USA azt állítja, hogy ez az ügy az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos határozatát közvetlenül is sérti.
Közben azok az oroszok, akik háborúnak nevezik az orosz-ukrán háborút, elveszíthetik a saját állampolgárságukat.
Ez még a légvédelmi szirénák működésében és a készpénzfelvételben is gondot okozott.
A Fekete-tengeren az ukrajnai háború kitörése nyomán helyeztek ki aknákat a harcoló felek.
Az Egyesült Arab Emirátusok közvetítésével mindkét oldalról több mint 200 katonát engedtek szabadon.
Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be a világ legnagyobb gyémánttermelőjére, az orosz Alrosára.
A férfiak fejenként 155 ezer forintnyi hrivnyát fizettek egy embercsempésznek, hogy a zöldhatárra szállítsa őket.
Sokkal többet tehetnének a politikusok Európáért, ha hallgatnának a közvéleményre. Donald Tusknak és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek igaza van, amikor fegyverkezésre kapacitálja a Nyugatot: az EU vezetőinek nem elég kiállnia, cselekednie is kell, hogy véget érhessen a háború – úgy, ahogy az európai emberek és értékek megkövetelik. A Visegrad Insight főszerkesztőjének véleménycikke.
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
